Minden a fokhagymatermesztésről az ültetéstől a szárításig

Meddig termeszthető egy helyen a fokhagyma?

A fokhagymát legfeljebb 4 évig szabad egy parcellán termeszteni, mivel a talaj fokozatosan elfárad, a termés gyengébb lesz, és a talajban kártevők és betegségek támadnak.

Hogyan kell előkészíteni a talajt a fokhagyma ültetéséhez?

A fokhagymának szánt föld nem lehet vizes, és napos helyen kell lennie. Homokos és nehéz talajon egyaránt sikeresen termeszthető. Ha úgy döntünk, hogy olyan földre ültetünk fokhagymát, amely korábban rét vagy gyep volt, akkor a fokhagyma ültetése előtt 4 hónappal fel kell szántani. Ha a réten nehezen irtható évelő gyomok vannak, mint például a pírfű, a szúrós kökörcsin vagy a csalán, célszerű a szántás előtt totális gyomirtó szerrel permetezni a földet. A csalán és a szúrós csalán elpusztítására kiváló készítmény a Keeper Garden. Használja például a Kaput Green nem szelektív gyomirtó szert a kúszó pókhálós atka eltávolítására.

Milyen műtrágya alkalmas fokhagyma ültetéséhez?

Szerves műtrágyák

A fokhagyma nem szereti a friss trágyával történő közvetlen trágyázást, de a talaj tápanyagtartalma szempontjából is meglehetősen igényes. Az ültetés előtt lehetőség van maradék trágya kijuttatására a parcellába, feltéve, hogy azt jól és egyenletesen elegyítjük a felső talajjal. Komposzttal, karbamiddal vagy zöldtrágyával is lehet trágyázni.

Ipari műtrágyák

Kéntartalmú kombinált műtrágyák használhatók, mivel ezek elnyomják a gombakórokozókat, például a lisztharmatot. A fokhagyma nem szereti a klórt, ezért alacsony klórtartalmú műtrágyát kell választani. A káliumszulfát formájában káliumot tartalmazó műtrágyák előnyösebbek, mivel a fokhagymának kénre van szüksége az illóolajok előállításához. A minőségi termékek közé tartozik például a Forestina kálium-szulfát. A Cererit tehát ajánlható, míg az NPK, amely kálium-klorid formájában tartalmaz káliumot, kevésbé alkalmas.

Az őszi és a tavaszi fokhagyma közötti különbség

A fokhagyma előnye, hogy több fajta áll rendelkezésünkre, így szinte egész évben ültethetjük. Egyes fajtákat tavasszal ültetünk, de a tavaszi fokhagyma mellett ismerünk úgynevezett téli fokhagymát is. A különbség a tavaszi fokhagymához képest a gumó mérete és a gerezdek száma, így sokkal jövedelmezőbb, mint a tavaszi fokhagyma. A tavaszi fokhagyma ellenállóbb a kártevőkkel és betegségekkel szemben, így hosszabb ideig tárolható.

Őszi fokhagymafajták

A fokhagymafajták kulcsa az úgynevezett törpe és nem törpe fokhagyma közötti különbség ismerete. A törpe fokhagymafajták olyan fokhagymafajták, amelyeknek a hagymájából egy szárral növő gumója van, és a nem törpe fokhagymafajtáknál kisebb gumójuk van. A virágszár kitörésével növelheti a dobostövek hozamát, mert több tápanyag marad a hagymában. A nem szirmosok közé tartozik például a Lukan, az Anton, a velencei, a Matin és a Záhorský II. Másrészt a dobostövis fajták közé tartozik a Bjetin, a Havel, a Holló, a Blanin II és a Slavin.

A fokhagymafajtákat nagyon korai, félkései és késői fajtákra osztják. A legkorábbi fajta a Bjetin, amelyet július elején takarítanak be. Az Anton fajtát csak néhány nappal később takarítják be. A késői fajták viszont a Venetian, a Japo II és a Mirka, amelyeket csak július végén vagy augusztus elején takarítanak be.

Ha 400 m tengerszint feletti magasságban ültetünk, akkor a Japo II és a Velencei ültetését javasoljuk. A Bjetin fajta ezeken a területeken megbízhatóan termeszthető dobostőkéből. A fokhagyma általában nem szereti a magas talajvízszintet (kb. 30 cm-rel a felszín alatt). Ezeket a körülményeket a Vekan és a Lukan fajták tűrik a legjobban.

Hogyan ültessük a fokhagymát?

Ültetéskor mindenféle méretű gerezdet használhatunk. Jó körülmények között a kis gerezdek is képesek a nagy gerezdekhez hasonló méretű hagymákat termelni. Szárazabb területeken jobb a nagyobb gerezdek használata, amelyek gyorsabban indulnak, és lehetővé teszik, hogy a növény tavasszal jobban kihasználja a téli nedvességtartalékokat. Ültetés előtt ossza a hagymákat gerezdekre. Nem történik semmi baj, ha véletlenül meghámozza a szegfűszegeket. Ezeket is gond nélkül elültetheti. Ha arra számít, hogy a gerezdek meghámozása felgyorsítja a fokhagyma növekedését, akkor téved. nincs értelme szándékosan meghámozni a gerezdeket ültetés előtt.

A fokhagyma védelme a kártevőktől - pácolás

A Sulka nevű készítményt ajánljuk, amely nagyon jól működik a széles körben elterjedt fokhagyma gyapjas atka (Aceria tulipe) ellen, amely az úgynevezett "fokhagyma gyapjastetűt" okozza.a fokhagyma szúnyoghajtást okozó betegség, amely a fokhagyma suttogását okozza. Sulka pácolás esetén azt javasoljuk, hogy a palántákat szeptember elején osszuk gerezdekre, és 2-3 órán át áztassuk 5%-os Sulka oldatban (250 ml 5 l vízben). A palántáknak ezután a lehető leggyorsabban (kb. 12 órán belül) meg kell száradniuk. Az így előkészített palántákat ezután száraz, szellős helyen tároljuk az ültetésig (november vége-december eleje). A Sulca oldat nem használható többször.

Ajánlatos a szegfűszegeket ültetés előtt 1-2 órára langyos vízbe áztatni. Ez gyorsabban aktiválja a szegfűszeg védekező mechanizmusait. Miután a szegfűszeg megszáradt, azonnal el kell kezdeni az ültetést.

Miért ne használjuk a Sulcát a fonálférgek ellen, még akkor is, ha a csomagoláson más szerepel?

A címkén 6-12 óra pácolás szerepel, ha meg akarunk szabadulni a fonálférgektől. A Sulka még ilyen hosszú idő után sem volt jelentős hatással a fonálférgekre, de a fokhagymára mérgező volt. Ezért a Sulka-t csak 2 - 3 órás pácolásra ajánljuk a gyapjasszúnyog ellen.

Mikor ültessük a fokhagymát?

A téli fajtákat a lehető legkésőbb, azaz november végén vagy decemberben kell elültetni, az időjárástól és a parcella elhelyezkedésétől függően. A talajhőmérsékletnek az ültetéskor tartósan 9 °C alatt kell lennie. Ez elsősorban a Fusarium nevű gombabetegség megelőzésére szolgál, amely ilyen hőmérsékleten nem aktív a talajban. A tavaszi fajták ősztől tavaszig ültethetők. A fokhagyma fuzáriumos hervadása ellen csak március elején történő ültetéssel lehet védekezni. A későbbi ültetés már hátrányosan befolyásolhatja a termést.

A Japo II, a Velencei, a Matin és a Mirka tavaszi ültetésre alkalmasak. Ha a téli fajtákat tavasszal ültetik, általában késleltetett termésre kell számítani, ráadásul a hagyma gyakran csak egygyűrűs, rosszabb tárolhatóságú hagymát képez.

Legjobb sortávolság

A sortávolságot a későbbi termesztés módjának megfelelően úgy választjuk meg, hogy a parcella háborítatlan állapotban maradjon, és a sorok közötti tér szükség esetén könnyen művelhető legyen. Általában 25-50 (de akár 60) cm-es sortávolságot választanak. A fajtától és a választott sortávolságtól függően 8-15 cm-es sortávolság is elegendő. A szegfűszeget elég mélyre kell ültetni. Ideális esetben az ültetett szegfűszeg fölött 6-10 cm-es talajréteg marad. Minél mélyebbre ültetjük a fokhagymát, annál kisebb stressznek van kitéve a növény a következő tenyészidőszakban a hőmérséklet és a páratartalom ingadozása miatt. Az ültetési mélység megválasztásakor azonban figyelembe kell venni a növény földből való kitermelésének módját.

A fokhagyma téli védelme

Afokhagymabajszú légy egy olyan légy, amely tavasszal berepül a fokhagymaültetvényekre, és nemcsak a már kelő fokhagymás növényekre, hanem a még ki nem kelő növényekre is lerakja tojásait. A fokhagymabajuszlárvák ezután károsítják a növényeket. A fokhagyma fokhagymabajusz elleni védelmének nagyon megbízható módja, ha a parcellát fehér nem szőtt szövettel takarjuk le a légy érkezése előtt, lehetőleg télen. A kémiai készítmények közül a Karate Zeon 5 CS (0,6 l/ha, 0,1%) használható a fokhagymamustár ellen. Ezt a készítményt első alkalommal akkor kell kijuttatni, amint a levegő hőmérséklete eléri a 10°C-ot három napon keresztül (általában márciusban), a második alkalommal 14 nappal az első kezelés után. A sorok közötti teret gyomirtóval tisztán tartjuk, majd a sorokat kézzel gyommentesítjük. A gyomirtó szerek, mint például a Stomp 330 EC, a fokhagyma esetében is használhatók. Vigyázat - A gyomirtó szerek csökkentik a fokhagyma terméshozamát.

Mi a teendő, ha a fokhagyma levelei sárgulnak?

A legidősebb fokhagymalevelek sárguló csúcsai elégtelen nitrogénfelvételre utalnak. Ha a talaj nitrogénben szegény, a növényt három adagban 100 kg/ha (10 g/m2) kalciumlúggal (15,5% N) lehet trágyázni. A csúcsok sárgulása azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a talajban nincs nitrogén, gyakran csak arról van szó, hogy a növény nem tudja felvenni a nitrogént. Ezt például a nagy hőmérséklet-ingadozás, a vízhiány vagy -többlet, a túl alacsony vagy magas hőmérséklet okozhatja. Ilyenkor segít a levelenkénti trágyázás. Erre a célra alkalmas az oldott granulált karbamid 5%-os oldata vagy akár a közönséges Kristalon. A lombtrágyázást mindig este kell elvégezni, mivel a kijuttatott nitrogén a fényben a levegőbe távozik.

Ha a talaj nitrogénben szegény, a nitrogéntartalmú meszet akkor alkalmazza, amikor meleg és nedves. Száraz időszakban öntözzük meg jól a talajt, majd takarjuk le fóliával - ez fokozza a hatást, de ne hagyjuk ott ültetésig, mert megakadályozza a fokhagyma gyökeresedését.

A fokhagyma vízigénye az olyan gyökérzöldségekéhez hasonlítható, mint a sárgarépa vagy a petrezselyem. A fokhagyma vízigénye május közepe és június eleje között megnövekszik. Az öntözés akkor célszerű, ha a talajban vízhiány van.

Mikor kell betakarítani a fokhagymát?

A betakarítás a fajtától és az év aktuális körülményeitől függ. A korai betakarítás száradási problémákat okozhat, míg a késői betakarítás a hagymák kinyílását és a betakarított fokhagyma eladhatatlanságát eredményezi. Kivételt képeznek a Slavin és a nem velencei és a Japo II, amelyek jól tűrik a kissé megkésett betakarítást. akkor szedje le a dobrudat, amikor még 5 húsos levele van - ezek sárgák lehetnek, de húsosak, nem szárazak. A húsos levelek száma közvetlen összefüggésben van a húsos hagymaszárak számával. a nepáli fokhagymát akkor szedjük le, amikor a növények körülbelül feléről a fokhagymagerezdek a földön fekszenek.

Hogyan kell szárítani a fokhagymát?

A fokhagyma szárításának ideális módja, ha az egész növényeket árnyékos, jól szellőző helyre, pl. fészerbe vagy padlásra akasztjuk. A fokhagymát a gerezdek nélkül, vékony rétegben ládákban vagy fa- vagy földpadlón is lehet szárítani. Különböző típusú rácsok is alkalmasak. Mindenekelőtt fontos a jó légáramlás. A fokhagymát nem szabad tető alatt szárítani, ahol a forró nyári napokon megfőhet. A fokhagyma tárolási helyének szellősnek kell lennie - lehetőleg huzatmentes helyen. a túl magas hőmérséklet és a közvetlen napfény káros, míg egy enyhe fagy nem árt neki.

A fokhagymatermesztés legjobb és bevált készítményei a cikk alatt találhatók. Reméljük, segítettünk eligazodni a fokhagyma ültetésében, védelmében és betakarításában. Ha további kérdései vannak, forduljon hozzánk bizalommal, vagy látogasson el trencséni üzletünkbe.